A tanfolyam képesítést ad technikai mélymerülések végzésére bármilyen nitrox és trimix (nitrogén-oxigén-hélium) gázkeverék használatával.
A búvárok, akik a kedvtelési búvárkodás szintjénél mélyebbre merülnek, trimixet használnak.
Ez az általános megnevezése azon gázkeverékeknek, amiben a nitrogén nagy részét és az oxigén egy kisebb részét több ártalmatlan egyéb semleges (inert) gázzal helyettesítik, leggyakrabban héliummal.
A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok alapján a héliumra esett a választás.
A nitrogénhez képest narkotikus hatása lényegesen kisebb, kisebb sűrűségű, jobban összenyomható gáz, így a merülés legmélyebben lévő szakaszában is megkönnyíti a légzést (ennek oka a megnövekedett nyomás mellett a keverék sűrűsége is nő, nehezebbé válhat a légzés, nagyobb az ellenállása).
Hélium alapú keverékek lehetővé teszik, hogy megfelelően képzett és felszerelt búvárok rutinszerűen, nagyfokú biztonságban merüljenek 120 méteres mélység alá is.
Trimix-et használó búvárok minden egyes merülésnek megfelelően állítják össze a légzőgáz keveréket.
Igy precizen tudják ellenőrizni az oxigén határértékekét és jelentősen csökkentik a narkózis veszélyét.
Vegyünk például egy 73 méter mély merülést 17/50-es trimixel. Ez 17 % oxigén, 50 % hélium és 33 % nitrogén keveréke. (A trimix gáz összetételének meghatározásakor először az oxigén arányát írjuk le, majd ezt követi a hélium arányszáma. Végül, hacsak nincs más gáz megnevezve, maradék arányban nitrogént tartalmaz.) Ennél a merülésnél az oxigén parciális nyomása (PPO2) csupán 1,4 bar (az 1,6 bar határérték alatt marad).
A nitrogénből számolt narkotikus egyenértéke pedig egy 25 méteres levegős merülésnek felel meg. Másképp fogalmazva, ezzel a gázkeverékkel a búvárnak ugyanolyan szintű narkózisban lenne része, mintha sűrített levegővel merülne 25 méter mélyre.
Ez a tanfolyam biztosítja az elméleti és gyakorlatoti tudást a hélium alapú trimix légzőgázok használatára.
